www.koha.hu
          
Kezdőlap   
Kondoros   
Hanhofen   
Fotóalbum   
Kapcsolat

....

Kondoros története

A régi időkben Kondoros név alatt egy nagyobb földterület volt értendő, amely Szarvas, Endrőd, Békéscsaba határaiba ékelve, ősidőktől fogva e néven volt ismeretes. E községek mindegyike rendelkezett Kondoros nevezetű határrésszel.



A település neve először 1229-ben a Váradi Regesztrumban szerepel, mint a békési plébániához tartozó Cundurus. Kondoros nevű birtokosától épített egyháza után kapta nevét. 1526-ban már a legnagyobb falvak közé tartozik a gyulai uradalomban (lakosai 9 frtot és 50 dénárt fizettek hadi adó fejében). Egyházának javadalma ez időben közepesnek mondható. Az 1557-58. évi defter szerint Kondoros magyar faluban 42 ház állt. 1563-64-ben Kondoros királyi birtokon 70 portát írtak össze. 1563-ban 103 család lakott itt, a falu lakossága mintegy 515 fő volt, akik főleg földművelésből éltek (1554-ben a gyulai uradalom falvai közül ők adták a legnagyobb kilencedet).

Gyula vára 1566-ban török kézre került és ezzel Kondoros is a törököké lett. 1567-ben a családok száma 79 volt.1578-ban a kincstár elzálogosította, Kondorost Kátay Ferenc és Néney Imre kapta zálogba, majd 1590-ben Rákóczi Zsigmond visszaváltotta az egri vár számára.1595-ös hadjárat folyamán Miksa főherceg visszafoglalta Szarvast a törököktől. Ekkor rövid időre Kondoros is újra magyar kézre került, azonban a sűrű tulajdonosváltás és többszörös adóztatás tönkretette. Így 1602-ben már Kondoros is pusztaként szerepelt a nyilvántartásokban. Gyula 1695. évi felszabadításával távozott a török a vidékről. Az 1700-as években igen jó legelőként tartották számon e pusztát. 1720-ban Harruckern János György udvari szállító kapta meg egész Békés megyét.
1754-ben a szarvasiak kérésére a Nagy-Kondorosnak nevezett puszta felét Harruckern Ferenc szarvasi jobbágyainak engedte át használatra. A másik felét 1798-ban egy kis rész kivételével a szarvasi Rátához csatolták, s így az gr. Stockhammer József utódainak birtokába került.
A XVIII. század első felében ezen földesurak kezén maradt Kondorost híressé tette a csaba-szarvasi országút mellé épített kondorosi csárda, amellyel szemben 1852 táján zsandár-laktanyát építettek. (A laktanya hivatalosan a csárda, mint „betyárfészek” ellenőrzésére épült, de megépítésének valódi indoka a csárdától 4 kilométerre lévő csákói Batthyány-kastély megfigyelése lehetett, ahol a Bach-korszakban a magyar urak rendszeresen összegyűltek, vadászni, agarászni.) Ekkor talán még senki sem gondolta, hogy éppen ezek körül később új község fog épülni.